2014. szeptember hónap bejegyzései

Nagy veszélyeket tartogathat a balesetes autó!

Használt autót vásárlók körében általános alapszabály, hogy balesetes autót soha nem szabad megvenni, hiszen az a biztonság vagy a menettulajdonságok tekintetében már valószínűleg soha nem lesz olyan, mint egy új, vagy ép autó. Természetesen az eladók is gyakran hajlamosak titkolni, hogy balesetes autót árulnak-e, hiszen amennyiben egy járműnek volt már része autómentésben, és a balesetben eldeformálódott például az alváza, akkor az már soha többé nem lesz teljes értékű autó.

Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy gyakran természetesen a balesetes autó javítói szeretnének spórolni azon, hogy direkt fércmunkát végeztetnek, ezáltal megelégednek a gyengébb minőséggel is, csak újra használhassák a járművet, ami legalább a külső tekintetében nézzen ki úgy, mint a baleset előtt. Holott a külső minden esetben csak esztétika, annál sokkal fontosabb, hogy mi van odabent. Az új és modern autók ugyanis ma már tény, hogy nem tartalmaznak annyi merevítőt, mint a régi autók, mert ultra nagy szilárdságú acélvázakra épülnek fel, amivel masszívabbak, biztonságosabbak és alacsonyabb fogyasztásúak is lesznek. Ezeket a merev acélanyagokat azonban deformálódás után – ami egy komolyabb ütközéskor elkerülhetetlen –, már nem lehet ugyanolyan állapotúvá visszahozni, maximum nagy erőfeszítések és olyan komoly pénzösszegek árán, amelyekből már egy újabb autóra is kitelne.

Mindennek igazát a független KTI gépjármű-technikai intézet munkatársai is bebizonyították egy nagyon sajátos teszt keretein belül. Ehhez vásároltak két teljesen törésmentes autót, történetesen egy Wolksvagen Passátot, amit törésteszteknek vetettek alá. A két autóba az Euro NCAP szabványának megfelelően oldalirányból beleütköztettek egy súlyos, de deformálódó fémtömböt, amivel egy másik autót kívántak reprezentálni. Az autók egyforma törést produkáltak, és egyformán védték utasaikat, ezáltal kinyíltak az oldalsó és a függönylégzsákok is, a mérési pontok pedig azonos adatokat mértek legyen szó a deformációról, a nyomásról és így tovább. A két autó tehát hasonlóan sérült, azonban javításukkor egészen más technológiát alkalmaztak. Az egyik gépjárművet a szervizek számára előírt, illetve teljesen naprakész, modern előírásoknak és javítási módoknak megfelelően orvosolták, ezáltal egészében cserélték a sérült, ultra nagy szilárdságú elemeket. Ezeket minden esetben nagyon drága eljárással, elektródaszorító hegesztőgéppel rakják a helyükre, ami egyáltalán nem tekinthető olcsó eljárásnak. A másik Passátot azonban egy sokkal olcsóbb, de ma már idejétmúlt technológiával, a hagyományos védőgázos technológiát alkalmazó hegesztőgéppel javították meg. Ebben az esetben elemcsere nem történt, csak a vázat ismét meghúzták, és egyengették, a nagy szilárdságú küszöb egy nagyon sérült részét pedig 40 centiméteren kivágták.

A javítást követően mindkét autót újabb törésteszteknek vetették alá. Mindkét autó újszerűnek nézett ki, mindkét szerelőbrigád a legtöbbet hozta ki az adott technológiából. A második törésteszt azonban így is hatalmas eltéréseket mutatott! Míg ugyanis a modern technológiával készült javítás esetében a javított részre mért ütközés minimális eltérésekkel, de ugyanolyan eredményeket produkált, mint korábban, addig a régi technológiás javítás esetén az autó oldala olyannyira összetörött, hogy az utas életveszélyes és halálos sérüléseket szenvedett. Ne feledjük, mindez ugyanolyan erőhatással, ugyanannál az autónál, csak más és más javítási módszer után!

Vigyázzunk: Ősszel törik össze a legtöbb autó!

A Genertel kutatásai és statisztikai adatai szerint minden évben ősszel törik össze a legtöbb autót a magyarok, ezáltal ebben az évszakban a legmagasabb az autómentések számaránya is. Mindez nem véletlen, hiszen ősszel minden olyan időjárási esemény közrejátszhat, ami ellehetetlenítheti a biztonságos autózást. Például heves esőzés, vihar, fagy, jégeső, havazás, köd, pára és akkor még nem is beszéltünk a rövidülő nappalokról, valamint az olyan emberi tényezőkről, mint az általános őszi bágyadtság, fáradtság és melankólia. Ősszel tehát csúszósabbá válnak az utak, korlátozottabbá a látási körülmények, ami rengeteg baleseti kockázatot idézhet elő. A legfrissebb kutatások szerint a legtöbb autótörés és autómentés minden évben októberberében és novemberében mutatható ki, ezekben az időszakokban ugyanis átlagosan 17-18 százalékkal több baleset történik, mint más időszakokban.

A kutatásból az is kiderült továbbá, hogy a legtöbb autósnak bár nem volt nagyobb kára, mint 200 ezer forint, azonban mivel a többség nem rendelkezik Casco-biztosítással, ezért a legtöbb esetben saját zsebükből kellett fedezniük a vontatás és a javítás költségét is.

Érdekesség, hogy bár sokan azt hihetnék, hogy inkább a téli hónapokban történik a több baleset – hiszen ilyenkor még kedvezőtlenebbek az útviszonyok –, azonban a szakértők szerint egyrészt nagy különbség nincs az útviszonyok tekintetében a két évszak között. Hogy akkor mégis minek a számlájára írható fel a több baleset? Egyértelműen annak, hogy az autósok a jó nyári körülmények után nem igazítják az őszi helyzethez vezetési stílusukat, ezen felül pedig gyakran túl későn készítik fel járművüket a kellemetlenebb körülményekhez, ezáltal például később helyeznek fel téli gumit és így tovább. A téli gumi márpedig nem csak a leghidegebb időszakban szükségeltetik, hanem már az ősz beköszöntésekor ajánlatos elővenni és készenlétben tartani ezeket a felniket, amennyiben ugyanis megjelennek az első fagyok, és sokat közlekedünk autónkkal éjszaka is, akkor érdemes cserélni az abroncsokat. Az őszi időben az utak a hideg miatt kevésbé biztosítanak jó tapadást a gumiknak, ezen felül gyakran vizesek, nyálkások, később jegesek is. Ezek a körülmények megnövekedett féktávot jelentenek, illetve a járművek esetében hatalmas instabilitást, így például kanyarokban könnyebben kicsúszhatunk és így tovább. Éppen emiatt mindig alaposabban kell megválogatnunk a sebességet, és nagyobb követési távolságot is kell tartanunk, miközben éberségünkre is oda kell figyelnünk, az őszi idő ugyanis kutatások szerint növeli a dekoncentráció lehetőségét.

A negatív őszi eredményeket erősít továbbá az is, hogy a sötétben való vezetés jelentősen csökkenti az éberséget, így három óra vezetés a sötétben olyan élettani hatásokkal jár, mintha 0,8 ezrelékes véralkoholszinttel vezetnénk, ami egy erőteljesen spicces állapotnak tekinthető. A szürkébb, sötétebb időben ugyanakkor jóval később lehet észrevenni a problémákat, az útproblémákat vagy az egyéb akadályokat is, de a vadakkal, kerékpárosokkal vagy más járművekkel való ütközés veszélye is sokkal nagyobb. Az autósok többsége egyébiránt a Genertel kutatása szerint inkább mások szabálytalanságától tart, ezáltal saját képességeikben még a rossz őszi körülmények között is megbíznak. Hasonlóan sokan tartanak a váratlan útakadályoktól, illetve az autó elé kerülő személyektől is, de a saját figyelmetlenséget csak minden tízedik autós nevezte meg problémaként.

A felni-törés és az abroncsszakadás veszélyei

Egy gumisérülés mindig rendkívül kellemetlen eset, ami főként akkor nagy probléma, ha a felni és az abroncs maga újak, vagy alig pár hónaposak. Még nagyobb lehet a probléma abban az esetben, ha például a probléma – egy durrdefekt társaságában – nagy tempónál történik meg, ezáltal pedig az árokba ránt minket a gépjármű, ami akár sokkal komolyabb problémát is okozhat, egy totálkáros karambol képében.

Ez természetesen a legszerencsétlenebb forgatókönyve a gumiproblémáknak, amelyek nagyon gyakran járnak autómentéssel is, éppen ezért nem árt fokozottan odafigyelni rá, hiszen már a legkisebb repedések, elváltozások vagy dudorok is komolyabb gondokat idézhetnek elő a későbbiekben. Sokan azt hiszik, hogy a kerekek esetében csak a gumik tudnak sérülni, ez azonban egyáltalán nem igaz, hiszen a manapság egyre népszerűbb műanyag alumínium felnikből akár komolyabb darabkák is kitörhetnek, ha szerencsétlenül üti meg őket a kátyú vagy az útpadka. Ennél is komolyabb probléma, hogy nagyon gyakran a felni sérülései már a vásárláskor megvannak – nem ritkán gyári hibásak –, de ez nem több egy hajszálvékony repedésnél, aminek éppen csak egy nagyobbacska erőhatás szükségeltetik ahhoz, hogy egy komolyabb darab kiszakadjon belőle. A felni-törés önmagában nem mindig veszélyes, de gyakran olyan rossz helyeken is felléphet a probléma, amelyeknek következtében súlyos balesetek is bekövetkezhetnek.

Ha például csak a felnő közepéből vagy a tartókból törik ki egy-egy kisebb darab, az önmagában még nem jelent akkora problémát, tehát hazáig elgurulhatunk vele lassan. A hagyományos fém felnikhez képest azonban az alumínium változatok elsődlegesen ott törnek el, ahol a gumihoz kapcsolódnak, és az esetek többségében kátyúk, vagy egyéb útproblémák a felelősek. Ha ilyen helyeken történik sérülés – akár néhány milliméteres kitörés is –, az éppen elegendő lesz ahhoz, hogy megsértse, megkarcolja abroncsunkat is, ami ettől már nem nyújt többé olyan biztonságot. Természetesen vannak extrémebb esetek is, hiszen az alumínium felnik olyan szerencsétlenül is el tudnak törni, hogy azonnal kiszabják a gumit is, ami főleg nagy sebesség esetén balesetveszélyt idéz elő. Nyilván nem ritka eset, amikor sérült felnivel elmehetünk akár több száz kilométert is biztonságosan, de mindez igazán nagy lutri, hiszen a szerkezet már nem lesz ép, a sérülést pedig a vezetés közben nem tudjuk nyomon követni, ezáltal nem tudni, hogy mikor vár ránk tragédia.

Még súlyosabb probléma azonban, hogy a felni éppen olyan összeghatár, ami egy átlagos család háztartását alaposan megterheli, azonban a Casco 100 ezer forintos összeghatárát nem éri el, sőt mi több, ez a biztosítási forma nem is fizet olyan esetben, ha nem egy másik autó okozta a kárt. Hogy mi a helyzet abban az esetben, ha kátyúkár biztosításunk van? Ezzel érdemes élni, de nagy összegekre ne számítsunk, teljes költségeinket ugyanis biztosan nem téríti meg a biztosító, ellenben sok-sok idegességgel jár az egész történet, hiszen rendőrségi jegyzőkönyvet kell vetetni a kárról, ami gyakran több bosszúsággal jár, mint az a 10 ezer forint, ami még a felét sem fedezi a cserének. A javításnak viszont igen! Jó hír ugyanis, hogy amennyiben a gumiabroncs nem sérült, és a felni is csak kis mértékben, pár ezer forint ellenében néhány hazai gumis már kiválóan tudja centírozni és javítani is az ilyen problémákat. Éppen emiatt érdemes mielőbb elvinni egy műhelybe a kereket, mert nem kizárt, hogy csak pár ezer forintunkon múlik majd az, hogy megakadályozzunk egy tragikus balesetet.

A takarékos vezetés a biztonságos vezetés szinonimája

Aki takarékosan vagy biztonságosan kíván vezetni, az nagy általánosságban ugyanazt az utat keresi, hiszen amennyiben azt szeretnénk, hogy autónk egy tankolással sokkal tovább menjen el, ergo kevesebbet fogyasszon, akkor azt nem feltétlenül a motor átalakításával tudjuk elérni. Hogy akkor mégis mivel? Biztonságosabb vezetéssel, illetve a vezetéstechnika finomításával, aminek következtében nem csak sokkal kevesebbet kell üzemanyagra költenünk, hanem ezen felül kevésbé leszünk kitéve a balesetveszélyes helyzeteknek, avagy akár 50 százalékkal is lecsökkenthetjük annak az esélyét, hogy autómentésre legyen szükségünk.

Ehhez hangsúlyozandó, hogy nem kell csodaszereket vagy csodaalkatrészeket bevetnünk, mindössze odafigyelnünk arra, hogy miként vezetünk! Példának okáért nagy gondot kell fordítanunk a váltásra, ezáltal sosem szabad annyira kihúzatni a járművet, hogy a motor túl nagy fordulatszámon üzemeljen, ilyenkor ugyanis szó szerint ömlik bele a benzin vagy a gázolaj. Éppen ezért ki kell ismerni autónkat, és meg kell tapasztalnunk, hogy melyik az a legalacsonyabb fordulat, amelyen még erőlködés nélkül is képes arra az autó, hogy elszállítsa az utasokat, illetve váltáskor nem esik vissza a fordulatszám. Benzines gépjárművek esetén ez nagy általánosságban már 2-2500-as fordulatszámnál található, de például egy turbódízeles jármű esetén 2500 felett, hiszen alacsonyabban nem kapcsol be a turbó. Ma már egyre több autóban található váltásjelző műszer, amivel elképesztő eredményeket érhetünk el a spórolás tekintetében is.

Ezen felül nagyon sokat takarékoskodhatunk, ha autónkkal egyenletes tempóban hajtunk! A mai autók nagy általánosságban 80 és 100 kilométer per óra között hozzák a legjobb fogyasztást, ami azt jelenti, hogy felesleges öncélú előzgetésekbe kezdeni vagy 120-szal száguldani, ha ezt sem az útviszonyok, sem a józanész, de főleg a szabályok nem diktálják, hiszen egy 100 kilométeres út során csak ezzel akár egy deci benzint is megspórolhatunk, ami a jelenlegi árak mellett több mint 400 forintot jelent. Nem lenne jobb helye annak a pénznek? Arról nem is beszélve, hogy a lassabb tempóval sokkal biztonságosabban is vezetünk! Soha ne a forgalom határozza meg tempónkat, hiszen azért, mert az autósok száguldoznak mellettünk, az nem jelenti azt, hogy követendő normáról lenne szó, hiszen ők ezzel szabályt szegnek, és vállalják nem csak a büntetés, hanem a súlyosabb balesetek kockázatát is. Ha csak a fogyasztást vesszük mércének, akkor 100 kilométer per óra felett minden 10 kilométer per óránkénti sebességnövelés a magasabb fordulatszám miatt akár 1 literrel is megnövelheti az átlagos fogyasztást.

Talán paradoxonnak tűnik, de a fékezés mikéntjével szintén rengeteget spórolhatunk, illetve alaposan befolyásolhatjuk a fogyasztás mértékét. Ez azt jelenti, hogy mindig optimálisan, előrelátóan fékezzük, és lehetőleg azt is motorfékkel tegyük meg. A motorfék lényege, hogy ilyenkor nem vesz fel üzemanyagot az autó, míg üresben fékezve minimális fogyasztás ugyan, de tapasztalható. Az optimális fékezés szintén biztonsági tényező is, ezen felül pedig érdemes körültekintően alkalmazni, hiszen amennyiben nagyon lefékezzük az autót, akkor sokkal nagyobb energiát, ezáltal több üzemanyagot is jelent majd újra lendületbe hozni. Ha tehát elég 60-ra lassítani a járműved egy helyzetben, sose fékezzünk 30-ra, mert azzal a többi járművet is veszélyeztetjük, ezen felül pedig kétszer annyi benzin fogy el az ismételt lendület eléréséhez.