Nagy veszélyeket tartogathat a balesetes autó!

Használt autót vásárlók körében általános alapszabály, hogy balesetes autót soha nem szabad megvenni, hiszen az a biztonság vagy a menettulajdonságok tekintetében már valószínűleg soha nem lesz olyan, mint egy új, vagy ép autó. Természetesen az eladók is gyakran hajlamosak titkolni, hogy balesetes autót árulnak-e, hiszen amennyiben egy járműnek volt már része autómentésben, és a balesetben eldeformálódott például az alváza, akkor az már soha többé nem lesz teljes értékű autó.

Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy gyakran természetesen a balesetes autó javítói szeretnének spórolni azon, hogy direkt fércmunkát végeztetnek, ezáltal megelégednek a gyengébb minőséggel is, csak újra használhassák a járművet, ami legalább a külső tekintetében nézzen ki úgy, mint a baleset előtt. Holott a külső minden esetben csak esztétika, annál sokkal fontosabb, hogy mi van odabent. Az új és modern autók ugyanis ma már tény, hogy nem tartalmaznak annyi merevítőt, mint a régi autók, mert ultra nagy szilárdságú acélvázakra épülnek fel, amivel masszívabbak, biztonságosabbak és alacsonyabb fogyasztásúak is lesznek. Ezeket a merev acélanyagokat azonban deformálódás után – ami egy komolyabb ütközéskor elkerülhetetlen –, már nem lehet ugyanolyan állapotúvá visszahozni, maximum nagy erőfeszítések és olyan komoly pénzösszegek árán, amelyekből már egy újabb autóra is kitelne.

Mindennek igazát a független KTI gépjármű-technikai intézet munkatársai is bebizonyították egy nagyon sajátos teszt keretein belül. Ehhez vásároltak két teljesen törésmentes autót, történetesen egy Wolksvagen Passátot, amit törésteszteknek vetettek alá. A két autóba az Euro NCAP szabványának megfelelően oldalirányból beleütköztettek egy súlyos, de deformálódó fémtömböt, amivel egy másik autót kívántak reprezentálni. Az autók egyforma törést produkáltak, és egyformán védték utasaikat, ezáltal kinyíltak az oldalsó és a függönylégzsákok is, a mérési pontok pedig azonos adatokat mértek legyen szó a deformációról, a nyomásról és így tovább. A két autó tehát hasonlóan sérült, azonban javításukkor egészen más technológiát alkalmaztak. Az egyik gépjárművet a szervizek számára előírt, illetve teljesen naprakész, modern előírásoknak és javítási módoknak megfelelően orvosolták, ezáltal egészében cserélték a sérült, ultra nagy szilárdságú elemeket. Ezeket minden esetben nagyon drága eljárással, elektródaszorító hegesztőgéppel rakják a helyükre, ami egyáltalán nem tekinthető olcsó eljárásnak. A másik Passátot azonban egy sokkal olcsóbb, de ma már idejétmúlt technológiával, a hagyományos védőgázos technológiát alkalmazó hegesztőgéppel javították meg. Ebben az esetben elemcsere nem történt, csak a vázat ismét meghúzták, és egyengették, a nagy szilárdságú küszöb egy nagyon sérült részét pedig 40 centiméteren kivágták.

A javítást követően mindkét autót újabb törésteszteknek vetették alá. Mindkét autó újszerűnek nézett ki, mindkét szerelőbrigád a legtöbbet hozta ki az adott technológiából. A második törésteszt azonban így is hatalmas eltéréseket mutatott! Míg ugyanis a modern technológiával készült javítás esetében a javított részre mért ütközés minimális eltérésekkel, de ugyanolyan eredményeket produkált, mint korábban, addig a régi technológiás javítás esetén az autó oldala olyannyira összetörött, hogy az utas életveszélyes és halálos sérüléseket szenvedett. Ne feledjük, mindez ugyanolyan erőhatással, ugyanannál az autónál, csak más és más javítási módszer után!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!